
Tokaj Mozaik Tervpályázat
JelentkezésA pályázati határidő vége:
Köszöntő

Tokaj város polgármestereként nagy örömmel és büszkeséggel köszöntöm Önöket ezen a különleges pályázaton, amely városunk történelmét és művészeti értékeit egyesíti.
Egyedülálló lehetőség ez a fiatal művészek számára, hogy kreativitásukkal és tehetségükkel hozzájáruljanak Tokaj kulturális örökségéhez, hiszen a középkori városrészben elhelyezésre kerülő nyolc mozaik nemcsak Tokaj gazdag múltját idézi majd meg, hanem a városunk meghatározó részévé is válik. Hiszem, hogy a művészet hidat képezhet múlt és jelen között, a pályázat által pedig olyan maradandó alkotások jönnek majd létre, amelyek méltó módon tükrözik Tokaj szellemiségét.
Köszönöm, hogy alkotásaikkal hozzájárulnak e nemes kezdeményezéshez.
Minden résztvevőnek sok sikert kívánok!
Posta György
A pályázatról
Tokaj Középkori városrészében nyolc darab helytörténeti jelenetet ábrázoló mozaik kerül kihelyezésre, melyek nemcsak helytörténeti illusztrációként, hanem szelfipontként is funkcionálnak majd. Ezen mozaikok megalkotására nyílt pályázatot hirdetünk a fiatal művészek számára, hogy maradandó nyomot hagyjanak a város szívében.
A pályázat célja, hogy a város történelmét és kulturális örökségét bemutató, esztétikai és technikai szempontból is kiemelkedő mozaikok szülessenek, amelyek mind a város lakói, mind a látogatók számára vonzó kulturális élményt kínálnak.
A tervpályázaton való részvétel feltételei:
- A tervpályázaton egyénileg lehet részt venni, saját készítésű pályamunkával.
- A pályázat résztvevője – az a 18 év feletti és 35 év alatti természetes személy lehet, akinek aktív hallgatói jogviszonya van vagy diplomával rendelkezik művészeti egyetemen / művészeti karon.
- A pályázó két mozaik tervet köteles leadni, az egyik témája szabadon választható, a másikat a Kiíró határozza meg.
- A tervpályázaton a Pályázó maximum két- egy választott és egy kötelezően kidolgozandó témájú – pályamunkát nyújthat be.
- A mesterséges intelligencia használata megengedett, de alkalmazásának feltűntetése kötelező.
- Az ötletpályázaton való részvétel regisztrációhoz kötött.
A tervpályázattal kapcsolatos elvárások
- Stílusa, szín-és képvilága illeszkedik a város hangulatához.
- Illusztratív, minden korosztály számára értelmezhető és kerüli a túlzott absztrakciót.
- Megfelel az alábbi kulcsszavaknak: egyediség, tradíció, hagyomány, bor, kultúra.
A tervpályázat jellege:
A pályázat egy fordulóból áll. Az érvényes pályázatokat a Kiírók által felkért héttagú, szakmai zsűri bírálja el, pontozásos rendszerben, anonim módon.
A tervpályázat díjazása:
Nyertes pályaművek díja: nettó 1.000.000 forint / Pályamű
Értékelt pályaművek díja: nettó 100.000 forint / Pályamű
Teljes díjazási keret: nettó 11.200.000 forint
További részletek a pályázati kiírásban találhatók, mely itt érhető el.
Témajavaslatok
1 Tokaji vár
Tokaj történelme összeforrott a nemzet történelmével. A város első írásos említése 1067-ben keletkezett. Tokaj vára pedig feltehetően a XII. században épült. A vár századokig vigyázta Felső- Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét a tokaji révet.
2 Tokaji szőlő-pincelabirintus
A tokaji szőlőket IV. Béla 1252-ben kiadott adományozó oklevelében említik először. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos föld alatti pincék építését is. Ebben az időszakban „olasz” vagy „latin” vincelléreket telepítenek a vidékre.
3 Borkereskedelem
Az 1550-es években megjelent a tokaji bor a nemzetközi piacokon is, lengyel kereskedők lepték el a borvidéket. Az első zsidó borkereske- dők a 17. században települtek le Tokajban, a 18. század második felé- ben pedig már nagy számban vándoroltak be Sziléziából és Galíciából. A borvidék hordókészítő központja Gönc lett, a gönci hordó borűr- mértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel.
4 Tokaji Aszú
1571-ben említik először az aszút, a Garay család osztálylevelében. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia “nap- király” volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy “a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.”
5 Rákóczi-korszak
A XVII. század, a Rákóczi-korszak a legvirágzóbb időszak Tokaj éle- tében. A fejedelmek számos pincét, kastélyt építettek a borvidéken, a nagybirtokok komoly haszonra tettek szert a borkereskedelemből, és ebben az időszakban készül el Tokaj-Hegyalja rendtartásának kézikönyve, valamint rendelet született az országgyűlésben az aszú- válogatással elvégzett szüretre vonatkozóan.
6 Az első lehatárolt borvidék
A XVIII. században, 1730 körül készült el a tokaji dűlőklasszifikáció, azaz a termőhelyek településenként osztályozott listája, amit Bél Mátyás jegyzett le. 1737-ben alakították ki a tokaji szabályozását, megtörtént a borvidék lehatárolása és az eredetvédelem kidolgozása. Ezzel Tokaj lett a világ első lehatárolt borvidéke.
7 Gönci hordó
A szőlőtermesztést kiszolgáló iparok és szolgáltatások települések szerinti szakosodása révén a borvidék hordókészítő központja Gönc lett. Az aszú érlelésére és szállítására gönci félhordót használtak, melyet átalagnak is neveztek. A gönci hordó borűrmértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel. A gönci hordó zempléni kocsánytalan tölgyfából készült, korábban fa-, a 19. századtól fokozatosan vas abroncsozással. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú „zempléni tölgy” mint kiváló hordó- alapanyag, nemcsak helyben, de a nemzetközi borászatban is régóta ismert fogalom. A hordó fája ugyanis jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatait, és kedvező hatással van a színére és aromájára is.
8 Nemzetközi ismertség
A XVIII. században a tokaji bor Európa előkelőségeinek becses itala, melynek hírét nemcsak kereskedők, hanem a legrangosabb költők, írók, zenészek is megörökítik többek között Voltaire, Goethe és Schubert.
Tokaj történelme összeforrott a nemzet történelmével. A város első írásos említése 1067-ben keletkezett. Tokaj vára pedig feltehetően a XII. században épült. A vár századokig vigyázta Felső- Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét a tokaji révet.
A tokaji szőlőket IV. Béla 1252-ben kiadott adományozó oklevelében említik először. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos föld alatti pincék építését is. Ebben az időszakban „olasz” vagy „latin” vincelléreket telepítenek a vidékre.
Az 1550-es években megjelent a tokaji bor a nemzetközi piacokon is, lengyel kereskedők lepték el a borvidéket. Az első zsidó borkereske- dők a 17. században települtek le Tokajban, a 18. század második felé- ben pedig már nagy számban vándoroltak be Sziléziából és Galíciából. A borvidék hordókészítő központja Gönc lett, a gönci hordó borűr- mértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel.
1571-ben említik először az aszút, a Garay család osztálylevelében. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia “nap- király” volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy “a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.”
A XVII. század, a Rákóczi-korszak a legvirágzóbb időszak Tokaj éle- tében. A fejedelmek számos pincét, kastélyt építettek a borvidéken, a nagybirtokok komoly haszonra tettek szert a borkereskedelemből, és ebben az időszakban készül el Tokaj-Hegyalja rendtartásának kézikönyve, valamint rendelet született az országgyűlésben az aszú- válogatással elvégzett szüretre vonatkozóan.
A XVIII. században, 1730 körül készült el a tokaji dűlőklasszifikáció, azaz a termőhelyek településenként osztályozott listája, amit Bél Mátyás jegyzett le. 1737-ben alakították ki a tokaji szabályozását, megtörtént a borvidék lehatárolása és az eredetvédelem kidolgozása. Ezzel Tokaj lett a világ első lehatárolt borvidéke.
A szőlőtermesztést kiszolgáló iparok és szolgáltatások települések szerinti szakosodása révén a borvidék hordókészítő központja Gönc lett. Az aszú érlelésére és szállítására gönci félhordót használtak, melyet átalagnak is neveztek. A gönci hordó borűrmértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel. A gönci hordó zempléni kocsánytalan tölgyfából készült, korábban fa-, a 19. századtól fokozatosan vas abroncsozással. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú „zempléni tölgy” mint kiváló hordó- alapanyag, nemcsak helyben, de a nemzetközi borászatban is régóta ismert fogalom. A hordó fája ugyanis jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatait, és kedvező hatással van a színére és aromájára is.
A XVIII. században a tokaji bor Európa előkelőségeinek becses itala, melynek hírét nemcsak kereskedők, hanem a legrangosabb költők, írók, zenészek is megörökítik többek között Voltaire, Goethe és Schubert.
A pályázat ütemezése
Bírálóbizottság
A Tokaj városában elhelyezésre kerülő mozaikok tervezésére
kiírandó pályázatot elbíráló zsűri tagjai:

Auth Attila
- grafikusművész,
- Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tervezőgrafika tanszék adjunktusa

Dr. Herczeg Ágnes
- dr. Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész
- a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának elnöke

Jakab Zsófia
- kreatívipari vezető
- a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója
- a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági tagja

Rudolf Mihály DLA
- Az MMA rendes tagja
- Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjjal kitüntetett építész
- Tokaj város főépítésze

Ugron Zsolna
- József Attila-díjas író
- Magyar Turisztikai Ügynökség szakértője

dr. Bacsek Júlia
- jogász, művészettörténész,
- kurátor, becsüs
- A Kieselbach Galéria kortárs project managere